Lepa

Tipikus, de jó az első szám. A Glad to Be Happy jó kis számcím, amúgy se rossz a dal. Minél több szám megy le az albumról, annál inkább karácsonyi hangulatba kerülök (és közben kezdem unni is). Az I See Your Face Before Me például elvileg nem karácsonyi szövegű, de a sok amcsi film miatt egyből arra asszociálok. Amúgy a férfi-nő kapcsolatok elemzésénél ez a lemez se jut tovább szövegileg. A második lemez pont ugyanolyan, mint az első. Sajnos ilyen zenéből nekem pár szám is elég, utána egész egyszerűen uncsi. A sok ismerős dallam miatt nem adok magamnak virgint.

B- (5)

Dönci

A lassú swingektől mindig karácsonyi hangulatom lesz. Most jól is esik a címadó dal. De látszik, hogy ez még az (első) bakelitkorszak terméke, hiszen 50 percnyi muzsikát dupla lemezen adtak ki. A Mood Indigo is aranyos. Egyébként tény, hogy andalító muzsikák ezek. Lehet, hogy nem kellett volna ennyire reggel belevágnom. :D A What Is This Thing Called Love (vagyis a második lemez nyitódala) szintén ugyanolyan típusú/hangulatú, mint az előzőek, tehát valószínűleg a technikán kívül tényleg nem indokolta semmi a dupla koncepciót. Hát, valójában egyik dal sem volt különb a másiknál, és egyik sem zavart. Kap egy hatost.

B+ (6)

Virgin Listener Achievement