Dönci Aki meghallgatja az első két számot, valószínűleg nem fog elcsodálkozni a magas helyezésen: ahogy a The Doors a Hello, I Love You miatt, úgy Joey Cape is megérdemli a Me the Witness és a This Life Is Strange miatt a magas helyezést. Pont az ilyen korongokért éri meg egyébként szólólemezt is…

Dönci Marilyn Manson és Tyler Bates már korábban megmutatták, mennyire jól tudnak együttműködni, de a The Pale Emperor lemezzel egészen új és nagyszerű vizekre kalandoztak. Az egész albumon egymást váltják a dark country (Killing Strangers), a dark folk, az indusztriális metal (Deep Six), a dark…

Lepa Visszatérő magyar versenyzőnk az Elefánt: ez az album a korábban tárgyalt Vérkeringőnél eggyel újabb és két évvel későbbi évjáratú lemez. A fejlődés füllel hallható: egyrészt kidolgozottabbak is a számok mind struktúra, mind hangszerelés szempontjából, másrészt…

Dönci 10 dal 25 perc. Mi ez, ha nem punk? Hát például egy énekes-dalszerzői lemez, amely főleg akusztikus gitárra íródott. Hiába, nem tagadható, hogy egy generáció himnuszát írta meg Benedek a „címadó” dallal, A teljesség felé című szerzeménnyel. Ugyanakkor a teljes korong egy olyan életérzést…

Dönci A Sikító nők olyanok, mint annak idején a Hole volt. Csak jobbak. Jól elkapták a grunge fonalát, és húzós riffekkel megáldva (nem sikítanak, hanem) énekelnek. Az különösen jó, hogy háromtagú a zenekar, ezért csak dob, gitár és basszus van, viszont ebből nagyon jó…

Dönci Ha van társadalomkritikus alternatív magyar lemez, a Vad Fruttik jelen albuma biztosan ebbe a kategóriába sorolható. Hiszen a 2000-es éveken innen soha nem szidták annyira a magyar rögvalóságot, mint a Túl kemény, a Majom, majom vagy az Utolsó adás című felvételek. Ugyanakkor jó, hogy Likó…

Dönci Tom McRae az az előadó, akinek nem sok életvidám dala van. Talán egy kezemen meg tudom számolni őket. Ráadásul kevés bulizós tempójú dala van. Szóval ezt sem ajánlom majd nagy mulatságok felvezetéséhez. A hallgatás napjáig ez az utolsó előtti lemeze, amelynél a…

Lepa A Placebo mindig is zseniális számokat írt, és bár vannak gyengébb albumaik, de nincs olyan, amin ne lenne legalább 2-3 hatalmas nóta. Akusztikus hangszerelésben pedig még jobban kijön, hogy ezek a dalok bárhogy működnek, rögtön a második For What It’s Worth bizonyítja,…

Lepa Meggyőződésem, hogy Frank Turnernek vannak jóval jobban sikerült albumai is (lesz róluk szó a fenti régiókban), de tény, hogy itt vált nyilvánvalóvá az áttérés az akusztikus folktrubadúr szerepéből a meghangszerelt, változatos popszámok és stadionhimnuszok előadójának…

  Dönci A Wilco is kicsit megfoghatatlan stílusában: olyan, mintha a '60-as évek pszichedelikus vonalának hangulatát egyesítenék a gitárpop dallamvezetésével. Ugyanakkor nem mondanám se vidámnak, se táncolhatónak a számokat, mégis mindegyik nagyon kellemes hallgatnivalót nyújt.…