Lepa Szerény véleményem szerint az egyik legjobb Dylan-albummal állunk szemben, főleg a koraiakat leszámítva. Megvan bakeliten, és az egyik kedvencem. Az egyetlen oka annak, hogy nem szólt nagyot, az az, hogy már a nyolcvanas évek végén jött ki, ráadásul már a 26. sorlemeze,…

Dönci Mindig nehéz túltennem magam azon, hogy Dylannek már pályája elején is öregember-hangja volt. Szerintem ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy mekkora bölcsességfaktort társítunk a dalaihoz. Túl azon, hogy persze, van benne egyfajta költőiség, ami sok mindenkihez eljutott. Ez a lemeze is főleg…

Lepa Nemrég hallgattuk a Volt egyszer egy vadnyugat zenéjét Ennio Morriconétól, most pedig ismét egy westernfilmzene következik, egy talán kevésbé ismert filmből. Viszont az lemez húzódalát, a Knockin’ on Heaven’s Doort szerintem kábé mindenki ismeri, ha nem is tudja, hogy eredetileg innen…

Lepa 1965 nagy év volt: az első két helyezett innen került ki. Dylan ezzel a dallal kapcsolta össze a folkot a rockkal, a protesdalt a rádióslágerrel, és még sorolhatnám. De a legnagyobb érdeme mégiscsak az, hogy a kántálós, sokszor amatőr hangzású ének és az egyszerű alapok…

Dönci Dylan egyik leghíresebb dala, és szerintem az egyik (ha nem a) legjobb. Végtelen egyszerűségével és kiváló szövegével egyből beissza magát az ember bőre alá, főleg azért, mert Dylan hangja ennyire érces. A feszegetett problémakörrel mindenki mindig azonosulni tud,…

Lepa Az egyik legismertebb és legalapvetőbb nótája Dylannek, a protestdalok ikonikus darabja, hátborzongató szöveggel és minimális zenei alappal. Inkább egy kiáltvány, egy korszakváltó megnyilatkozás, mint csak „simán” egy zeneszám. De hallgatni is élmény, nemcsak a…

Dönci Ez híres darab (szintén). Hangulatos is amúgy. Kicsit talán lendületesebb, mint a legtöbb Dylan-dal. Vagy lehet, hogy csak a dob teszi ezt a hatást. Nem mondanám, hogy poprocktörténeti hatása volna, de tény, hogy jó szám.* B+ (7) Lepa Érdekes módon nem annyira komálom ezt…

Dönci Na, ez kiemelkedő. Jó a szöveg, erre a fátyolos énekhangra meg mindenképpen felkapja a fejét az ember. Kíváncsi vagyok, mik lesznek az első 100-ban, ha ez mondjuk nem jutott be (vicces lesz, ha nálam se jut be, bár volt már arra példa, hogy lejjebb került valami a listán,…

Lepa Sűrűsödnek a Dylan-nóták így a top 200 környékén. Amúgy ez is jó, mit mindegyik száma, és szigorúan zenei értelemben ez se váltja meg a világot. Amúgy létezik egy vállalható feldolgozása is a My Chemical Romance jóvoltából, méghozzá a Watchmen filmzenéjéből.…

  Dönci Hű, mennyire ütős darab ez. Vannak dalok, amikhez nem nagyon lehetne hozzátenni. Ez is egy ilyen (bár talán a Guns 'n' Rosesnak sikerült annak idején – ha mással nem, a „hey, hey, hey-hey, yeah”-vel a refrén végén). De önmagában is ér egy izmos nyolcast. A-…