Dönci Tom McRae első lemeze eléggé megalapozta a karrierjét – nem azért, mert akkora siker volt, hanem azért, mert azóta sem írt olyat, ami ne lett volna érvágós. A nyitó You Cut Her Hair egyből a mélyre ránt, amiből alig kacsintunk ki (pedig tempójában azért lesz gyorsabb…

Lepa A listánkon többször is előforduló előadók közül talán a Deftones zenéje az egyik legdepresszívebb – ennek ellenére (vagy pont ezért) abszolút klasszikus, mindenki által ismerendő zenekarról van szó. Zúzni azt nagyon tudnak, ezt meg kell hagyni: nagyon kidolgozottak és harapósak a gitárriffek,…

Dönci Aki csak most kapcsolódik be, az előtt sem tudjuk titokban tartani a magas helyezést látván, hogy valószínűleg szeretjük a Placebót. De objektív fülekkel is hallgatva, ez a 2000-es korong egészen időt álló maradt. Nyilvánvalóan megvannak a zenei alapok korábban (említhetnénk glam rock és new…

Dönci Sok mindent el lehet mondani erről a korongról, csak azt nem, hogy nem meghatározó. A 2000-es évek alternatív zenei világát alapjaiban újrateremtő albumról beszélünk, aminek természetesen megvoltak korábban a gyökerei (akár a '60-as évek beatjét, akár mondjuk a hazai Kispált említjük), és az…

Lepa A Green Dayt a laikusok többsége a Dookie és az American Idiot számaival azonosítja, esetleg a Time of Your Life-fal. Ez a ma tárgyalt album kevésbé ismert, és sok szempontból kakukktojás: a javarészt konzisztens első 5 album után itt lecsavarták a torzítót, visszavették a…

Dönci Elérkezett az a lemez is, amelyről már a FreshFabrik tárgyalásánál is esett szó. Azt is mondhatnám (nem) kis túlzással, hogy a 2000-es évek Nevermindja ez a korong, hiszen valahol mindegyik album felelős azért, hogy a torzított gitárt visszahozták a mainstream hangzásba. A…

Lepa Azért ha belegondolunk, elég hihetetlen, hogy vagy egy viszonylag kemény rockzenét játszó zenekar egy országban – Agyarországon –, amelynek szinte minden albumáról ismer egy-két slágert még a laikus, rockzenét nem hallgató nagyközönség is. Erről a lemezről ilyen a…

Dönci A The Cure 1992-től ráállt arra, hogy csak a nyári olimpiák évében jelentet meg lemezt. Nyilván nem volt tudatos, de viccesen jött ki. 2008-ig tartották is ezt, és 2000-ben, Valentin-napon egy igazi sötétséggel terhelt, lassú, de nagyon kidolgozott és nagyon fájdalmas…

Lepa Újabb MM-album van ma terítéken, és ahogy a feljebbi régiókba érünk, nyilván egyre népszerűbb albumai kerülnek sorra. Ami ezt a lemezt kiemeli a többi közül, az talán a végig egységes színvonal: egyáltalán nem osztható fel töltelékszámokra és valódi „nagy dobásokra”, mindegyik teljesen ki van…

Lepa Nemrég volt szó a NOFX első politizálós és saját kiadású albumáról – ez pedig az utolsó Epitaph kiadós és nem politizálós. A szövegek, számcímek és a zenei megoldások is tele vannak poénokkal, ezt jól megalapozza az, hogy az intro direkt a Linoleum c. számukat…