2016. október 15. 07:00 - Az 500 legjobb album 2 arca

456. Lloyd Price – Stagger Lee (1959)

Dönci

Sokat várok a daltól, a Nick Cave-féle parafrázisa nagyon tetszik. Hát, ez egészen más, mint Nické. :) Ez inkább vidám blues (igen, oximoron), semmint gyilkos, káromkodós ballada. Mármint dallamában. Természetesen itt is felsejlik a .44-es kaliberű pisztoly. Billynek így is vége lesz a dal végére, hiába van három gyereke. Amúgy szívesen hallgatnám még. 7 pont.

B+ (7)

Lepa

Ez a Wikipédia szerint valami nagyon régi szám, és vagy ezren feldolgozták. Többek között L.P. Hát, nem értem, miért pont ez a verzió lett toplistás, nekem ez is csak egy régies popsláger, olyan, mint a többi. A biztonság kedvéért meghallgatom még egyszer, hátha soha többet nem botlok bele életemben. Furcsa, hogy manapság ezeket már egyáltalán nem hallani rádióban, max. filmekben bukkanhatnak fel. (Utólag, a blog kirakásakor meghallgattam még egyszer a fent említett Nick Cave-verziót is: hát, tényleg sokkal jobb az eredetinél, és elég medöbbentő, mit ki nem hoztak ebből az alapból.)

B- (5)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://500legjobb.blog.hu/api/trackback/id/tr4411796899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása