Dönci
A címről Billy Idol White Weddingje jut eszembe. De ez a darab elég messze áll attól. Egyébként nem rossz kis blues-soul. Jó ez a rekesztés, jók a fúvósok, és a monoton zenei aláfestés is inkább hat klasszikusnak, semmint unalmasnak. Kap egy izmos hetest.
B+ (7)
Lepa
Vicces, hogy régen milyen szövegek számítottak vagánynak/szexisnek: ez a szám például biztos felborzolta a kedélyeket a nyugdíjas korosztály körében. Vagy az is lehet, hogy nem, és ők is ropták erre a zenére, amikor meghallgatták a rádióban. A fúvósok nagyon jók benne, nélkülük egy egyszerű souldal lenne, így viszont sokkal vidámabb és energikusabb az egész. Még tudnám hallgatni tovább is, kár, hogy gyorsan elhalkul a vége.
B+ (7)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.