Dönci
Tom McRae első lemeze eléggé megalapozta a karrierjét – nem azért, mert akkora siker volt, hanem azért, mert azóta sem írt olyat, ami ne lett volna érvágós. A nyitó You Cut Her Hair egyből a mélyre ránt, amiből alig kacsintunk ki (pedig tempójában azért lesz gyorsabb is). Legalább az End of the World News és a The Boy with the Bubblegun érdemes a hallgatásra azoknak is, akik nem kedvelik a derpesszív akusztikus dalokat. Fun fact: McRae blogjának bemutatkozó részében régen az állt: „Egyszer szerepelt egy dalom a Buffy, a vámpírvadász című sorozatban. Minden más lényegtelen.” Az a dal a Sao Paulo Rain volt. Igazából 45 percet érdemes a lemezre szánni, mert kevés megbánást hallottam még utána.
Ha csak egy számra van időd: Bloodless
Lepa
McRae bácsi is kicsit felülreprezentáltnak tűnhet a blogunkon az ismertségéhez képest, de igazából sokszor elmondtuk már, hogy ha nem kizárólag ilyen szomorú nótákat írna, már biztos világsztárrá vált volna – bár akkor nem lennének ennyire csodásak a dalok. Viszont ez az első albuma tényleg ismertebb a többinél: szegény szintén azok közé az előadók közé tartozik, akik nem tudták többé megugrani a debütáló lemezük népszerűségét, pedig folyamatosan hozzák ugyanazt a minőséget. A The Boy with the Bubblegun az egyetlen 1 milliós hallagtottságú száma eddig (a „szpotin”), bár sokan talán a kicsit slágeresebb, Dose Me Up (The End of the World News) c. számát ismerik inkább. De akkor még nem beszéltünk a zseniális kezdőnótáról, a You Cut Her Hairről és társairól, amelyek mind-mind kiemelkedővé teszik ezt az albumot. A rohanós hallgatók viszont maradjanak a buborékpisztolyos fiúnál.
Ha csak egy számra van időd: The Boy with the Bubblegun
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.