Lepa
Egy egészen frissnek tekinthető punk-rock megjelenés, a kanadai PUP második albuma elsősorban annak köszönheti a megtiszteltetést, hogy szerepelhet a listánkon, hogy egyszerre dallamos, sőt fülbemászó, mégse sablonos; és egyszerre kemény, de mégse öncélúan alkalmazza a zúzás eszközeit, hanem kiegészítésként, hatásfokozóként. Jók a ritmusváltások és a többszólamú éneklés is, ez nekem a Doubts c. számban csúcsosodik ki. Szerintem még nagy jövő állhat előttük, drukkolok nekik. Egyébként, akinek tetszik, az menjen el, és nézze meg őket (és a hasonlóan királyos The Menzingerst) élőben 2018. február 13-án Budapesten.
Ha csak egy számra van időd: Doubts
Dönci
Tegnap PUF, ma PUP, tegnap jött az álom, ma véget ér. Becsszó, nem direkt terveztük így. Eléggé agresszív és (amennyit kiveszek a szövegből) vicces zenekarról van szó. Jól összeállított dallistával készül az album, ahol a kulcsszó talán a lendület. Mindenképp a keretdalok a legjobbak, én ezek közül most az utolsót választom.
Ha csak egy számra van időd: Pine Point
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.