Dönci

A Weezer is egy a megkerülhetetlen zenekarok közül. Főleg azért, mert legtöbbször a britpop popos vonalát fogják meg, mégsem válnak igazán rádióbaráttá (a szó rossz értelmében). Az albumnyitó Ain't Got Nobody is pontosan ilyen az intro torzítása miatt. Itt is a fogós, helyenként gitárnyúzós, de nem a szokásos négyakkordos darabok dominálnak. Mindenhol fel-felüti a fejét egy-két zeneileg szokatlan megoldás, legyen az akár ritmikai, akár effekt. Érdemes végighallgatni ezt a kései lemezt is, mert potenciális koncertslágerekkel terhelt (I've Had It up to Here; Eulogy for a Rock Band; The British Are Coming). A „címadó” Foolish Father az egyik legjobb darab a lemezen, azt mindenképp érdemes meghallgatni, akkor is, ha valaki nem szereti a stílust. Az egész lemez pedig főzéshez és autózáshoz is igazi jó háttérként szolgálhat.

Ha csak egy számra van időd: Ain't Got Nobody

Lepa

A Weezer a power-pop koronázatlan királya, hihetetlen mennyiségű slágert tettek már le az asztalra. Volt már pár gyengébb albumuk is (slágermentes még sose), de valahányszor leírták őket, mindig előrukkoltak egy új atombombával. Ez a 2014-es album is ilyen: 20 évvel a befutásuk után még mindig tudtak nagyot alkotni, ha nem is nagyon szakadtak el a korábbi albumok zúzós gitárra, de visszafogott tempóra és fülbemászó melódiákra építő stílusától. A lemez elején lévő Back to the Shack volt az első kislemez, de én sokkal jobban tudom ajánlani a Eulogy for a Rock Band c. számot (gyönyörű a refrénje, meg ahogy fel van az egész építve), a fejhanggal teli The British Are Coming szolid poposságát, a játékos Da Vincit, a vendégénekes csajjal (Bethany Cosentino a Best Coastból) előadott Go Away egyszerű-de-nagyszerűségét. A csúcs azonban egyértelműen a „címadó” Foolish Father számomra, szöveggel együtt még jobban üt (egy apa bocsánatkérése a lányától), de zeneileg is tökéletes, a lánykórus a végén igazán grandiózussá teszi a finálét. Na nem az album fináléját, mert a végére még jön egy 3 részes, virtuózkodó miniopera is. A power-pop szeretőinek kötelező album, aki meg nem annyira hallgat ilyet, az azért próbálkozhat vele, mert a műfaj legjobbjának egyik legértettebb albuma.

Ha csak egy számra van időd: Foolish Father