Lepa 

Egy igazi klasszikus, korai Kispál-album van ma terítéken: egy olyan lemez, ahol még nem tökéletes a hangzás, és Lovasi is sokkal nyersebben énekel, mint manapság. A fő-fő specialitásuk – azaz, hogy értelmezhetetlenek a szövegeik – már itt is 100%-ban jelen van, hiszen aki mondjuk a Levesek porból szövegét elmagyarázza nekem, azt meghívnám egy kávéra habbal. Amúgy talán a Zsákmányállat a legismertebb és legidőtállóbb dal erről az albumról, annak a dallama egyszerre kicsit népdalos és mégis slágeres (helyenként). Külön kiemelendő, hogy a zenekar nem ragadt bele semmiféle klisébe: rengeteg meglepetést tartalmaz annak a lemez, aki beleszokott a versszak-refrén rocksablonokba és a szokványos harmóniákba vagy akkordmenetekbe. Már csak ezért is érdemes ismerni.

Ha csak egy számra van időd: Zsákmányállat

Dönci

A '90-es évek egyik legtöbb (koncert)slágerét kitermelő Kispál-albumról van szó. A hatása a könnyűzenére gyakorlatilag mérhetetlenül nagy. Ekkorra érett be a zenekar végleg. A szövegek talán kevésbé absztraktak, mint korábban, Bräutigam Gábor dobolása még mindig tökéletes, nagyon érzi az egyet. Kispál András gitárjátékáról pedig lehet legendákat zengeni, és kötelező is, mert elképesztő, hogy miért nem lett világsztár egy ilyen tehetségből. Annyira egyéni és egyedi a hangzásvilág, amit képvisel, hogy ezer közül is fel lehet ismerni. Rengeteg olyan kedvencem van ezen a lemezen, ami valamiért a ritkán játszottak közé csúszott (Dal poharakról; Jó a világ végéig; Fűben alvó), úgyhogy az ilyenek közül fogok ma választani (mert megtehetem).

Ha csak egy számra van időd: Jövőből jövő lövő