Lepa

Bevallom őszintén, ezen a Kispál-albumon szerintem vannak töltelékek is. Mármint nem vádolom azzal a zenekart, hogy direkt tölteléknek írták őket, de valahogy olyanra sikeredtek. A legnagyobb slágerek erről az utolsó előtti sorlemezről a De szeretnék… aranyos duettje Németh Jucival, illetve a szinte mindenki által ismert Csillag vagy fecske. Namármost, mai hallgatási adatok (Spotify) szerint a Fecske 754 155 hallgatásnál jár, a közvetlenül előtte hallható Köszönöm, köszönöm 11 633-nál, azaz 65-ször népszerűtlenebb! Persze ez az adat ugyanúgy lehet és kell is, hogy legyen a húzóslágerek dicsérete, mint a töltelékek kritikája. De természetesen a zene nem arra való, hogy statisztikát gyártsunk belőle, mert akkor az egész világnak csak „Lil”-lel kezdődő rappereket kéne hallgatnia manapság. Egy biztos: aki szereti a zenekart, annak ez a lemez is hozza az elvárt és megszokott színvonalat, aki felületesen ismeri, annak az említett zászlóshajódalok mellett a Nem érdekel, a Küldi a megoldást és az Etetés is ajánlott.

Ha csak egy számra van időd: Csillag vagy fecske

Dönci

"Mennyi mindent megoldottam, mégis itt ülök egy nagy rakás szaron" - nyitja az albumot Lovasi fátyolos éneke. Vidám lemez lesz ez, mindenki biztos lehet benne. Zeneileg egyébként zseniálisan jön a bulihangulat a szomorú, kétségbeesett szövegeket megédesítve. Az Etetés, a Tisza pu., a Küldi a megoldást vagy a Nem fáj is ilyen. A legnagyobb sláger nyilván a Csillag vagy fecske, amit még a Csík zenekar is feldolgozott, de a legsúlyosabb talán mégis a Menjél messzebb, ami állítólag valami Cseh Tamással közös alkalom alatt/előtt/után íródott. Hangulatában amúgy nagyon eltér a többi Kispál-lemeztől, mert sokkal inkább érződik rajta egyfajta magába fordulás, valamiért nekem mégis ez a kedvenc stúdióalbumon a zenekartól.

Ha csak egy számra van időd: Menjél messzebb