Lepa

Hú, de régi már ez az első NIN-album! Ez gyakorlatilag (sőt, elméletileg is) 80-as zene. Ehhez képest nagyon forradalmi volt a maga idejében, és ki is állta az idő próbáját. Van benne egy kis indusztriális életérzés, egy kis dark new wave, egy kis rock és metál, és olyan zenekarok előtt fektette le a vörös szőnyeget a Korntól a Linkin Parkig, akik aztán meghódították a világot (nem mintha a Nine Inch Nails ne tette volna). Mindenképpen érdemes ismerni a lemezt még annak is, aki az ilyen zenéket nem bírja, mert talán kijelenthető, hogy rocktörténeti jelentőségű. Az általam ma kiemelt, az átlagosnál kicsit lassabb és finomabb szám tökéletesen visszaadja, hogy mennyire egyedien tudja a finom alapokat a súlyos, sejtelmes és depis hangulattal kombinálni a zenekar agya, Trent Reznor.

Ha csak egy számra van időd: Something I Can Never Have

Dönci

Az indusztriális metal fogalmát nagyjából ettől az 1989-es lemeztől datálhatjuk. Trent Reznornak már csak ezért is nagy pacsi jár a távolból. A zene és a szövegek is többnyire sötétek, borongósak, odamondósak. Bár egyesek szerint kevés romantikusabb szöveg van a Sanctifiedénál. Lehet, hogy írt Trent később jobb dalokat, de ilyen friss hangzást azóta sem sikerült kicsikarnia magából. Ami nem is csoda, nehéz lenne valakitől elvárni, hogy kétszer teremtsen stílust. :) Ha valakinek nem kenyere ez az irányzat, azoknak is javaslom a Head Like a Hole, a Terrible Lie, a Sanctified és a Sin című dalokat. Én is egy lassabbat választok most, ami a világhírű Closer című dal előzetese is lehetne.

Ha csak egy számra van időd: Sanctified