Dönci

A hiphop tipikusan az a műfaj, amelyben az előadó egy szám alatt többet beszél, mint más műfaj előadói egész lemezeken, így, ha nem tudsz teljes mértékben odafigyelni a szövegre, nehéz megítélni a lemezt. Azért megpróbálom. :) Az első 4-5 szám alapján nem tűnik kiemelkedő lemeznek. A stílusában átlagosnak mondanám (azon kívül sajnos nálam nem üti meg a mércét). Akkor is, ha '98-ban jelent meg. Bevallom, a Mamacita körül már untam a lemezt. A SpottieOttieDopaliscious az első, amit zeneileg is értékelni tudok, a „fúvósok” tetszenek. A Liberation is jó. Szerintem bottom-heavy, de sajnos nem menti meg. Nem tudok jó indulattal sem 5-ösnél jobbat adni neki.

B- (5)

Virgin Listener Achievement

Lepa

Kíváncsi vagyok, hogy fog tetszeni nekem, a hiphop-kedvelőnek… az intro jó amúgy. Te jó ég, a 2. és a 3. szám (Rosa Parks) se rossz. Mi van velem? Tetszik a kicsit mexikói hatású gitár a háttérben. A címadó nem rossz, de nem is kiugró. A Synthesizer is elmegy, a szövege, ha jól értem, technológiaellenes, nem is gondolnám, hogy a gettónégereket érdeklik ezek a témák. Utána azért laposodik, meg nem kéne a sok duma a számok között. A Mamacita és társai viszont már „sima” rapszámok, nincs annyira kidolgozva a zenei alapjuk. Utána elég uncsi számok jönnek. Összességében változatos zeneileg, és szövegileg is biztos nagyon jó így első hallás alapján, viszont nagyon top-heavy. Erős hetes kategória, a stílus kedvelőinek biztos még sokkal jobb.

B+ (7)