2019. május 25. 00:05 - Az 500 legjobb album 2 arca

5. Placebo – Without You I'm Nothing (1998)

placebo-without_you_i_m_nothing_400x400.jpg

Lepa

Ritkán fordul elő, hogy egy előadónak a sokadik albuma a legjobb – a legtöbb zenész vagy zenekar az első pár albumán „kiéli magát”, aztán már csak próbálja kitalálni, hogy mi a fene jött be annyira a rajongóknak az első három lemezen, és hogyan lehetne megismételni. Tisztelet a kivételnek persze. A Placebo mindenesetre ezzel a második lemezzel jutott a csúcsra, azon belül is az Every You Every Me volt a mindent vivő sláger. Azt annak idején boldog-boldogtalan ismerte, de persze kíváncsi volnék, a mai tizen-huszonévesek mennyire sűrűn pörgetik (játsszák le). Viszont a zenekar csúcslemezéről lévén szó, azért ne feledkezzünk el arról, majdnem minden nóta óriásit üt, a nyitó hármas tökéletes, de a címadó sem méltánytalanul lett címadó, és a Burger Queen csendes, nyugodt balladáját is a végtelenségig tudnám hallgatni. A késő kilencvenes évek egyik legnagyobb dobása a brit, sőt európai színtéren.

Ha csak egy számra van időd: Every You Every Me

Dönci

Korábban, az első lemez kapcsán leírtam, hogy mi volt az első élményem a Placebóval kapcsolatban. Viszont ez volt az a lemez, amit először hallottam tőlük. Itt hasított belém, hogy mennyire különleges, ezer közül felismerhető hangja van Molkónak. Illetve ez az a lemez, ami ha zeneileg és szövegileg nem is a legerősebb, legkülönlegesebb, az biztos, hogy a zenekar történetében a leginkább hallgatott, legnépszerűbb. És ha őszinték akarunk lenni, az egyik legegységesebb hangulatú is. Benne van még a fiatalkori lázadás, az elhagyatottság frusztrációja, a szexuális kitárulkozás és a „sex 'n' drugs 'n' rock & roll” életérzés. Amiket azoknak is érdemes ismerni, akik nem hallgatnak Placebót: Pure Morning (milyen effekttel nyit már!); You Don't Care About Us (mert mennyire jól táncolható darab – csoda, hogy nem került be valami amerikai film középiskolás bulizenés jelenetébe); Ask for Answers (a „these bonds are shackle-free” sor zsenialitása miatt); Without You I'm Nothing (elképesztőn gyönyörű szövege van, angolul tanulóknak is ideális); Allergic (mert érdemes megfejteni azt a sort, hogy „with expert levitation forward, polished to the nth degree”); The Crawl (mert mélységesen szomorú); Every You, Every Me (mert kábé a zenekar legnagyobb slágere – és mert jó); My Sweet Prince (mert zseniális keringő); Burger Queen (mert feletébb ironikus a szövege). Na, majdnem sikerült az egész albumot felsorolnom.

Ha csak egy számra van időd: Without You I'm Nothing

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://500legjobb.blog.hu/api/trackback/id/tr5714843314

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása