Dönci
Az első szám király volt. Nem is tudom, minek nevezik ezt a műfajt. Bár, ahogy Az óceánjáró zongorista legendájában is elhangzik: ha nem tudod, mi, akkor dzsessz. :) Magamtól valószínűleg nem tenném be a lejátszóba, de háttérben tök jó hallgatni. Sőt, valószínűleg koncerten is szívesen meghallgatnám. Nagyon profik a zenészek. Stílusában mindenképpen kiemelkedőnek érzem. Sőt, valószínűleg grower-potenciál is van benne. De az is valószínű, hogy a műfaj sajátja, hogy ezek a dalok csak ezen a lemezen hallhatók pontosan ebben a formában, koncerteken biztos tök más lenne. Az utolsó szám különesen nagy királyság. Ezért kap 8-ast.
A- (8)
Virgin Listener Achievement
Lepa
Hoppá, négyszámos album, az első 15 perc! Egyelőre tetszik, majd szólok, ha nem. Hú, van ebben minden, sirályhang, meg ilyenek. Elég progresszív. Jó szám volt ez a Chameleon. A Watermelon Man is (mindig kíváncsi voltam, hogy találnak ki címet az instrumentális számaiknak a jazz-zenészek). A maradék kettő is mind jó. Változatos és nagyon újító lemez, legalábbis el nem hittem volna, hogy ez a 70-es évek eleji album.
A (9)
One Night Stand Achievement; Pedálember Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal