Lepa
A Ready or Not refrénje ismerős (addig nem történt semmi különös). A Zealots reggae-hatású refrénje is jó. A Fu-Gee-La elmegy, de nemtom, jó lesz-e 3 verzióban hallani egyazon albumon. A Killing Me Softly egyértelműen a legnagyobb sláger, vagy csak erős a nosztalgiafaktor, mert ezt ismerem. A The Mask elmegy, de a vége felé uncsi. A No Woman, No Cry e feldolgozását még nem ismertem, de elég jó lett, megfelelő mértékben írták át. A végére már eléggé unom az albumot, sok a közjáték is. Amúgy a dallamosabb számok jók, a több rapet tartalmazók uncsibbak. A Mista Mista jó poénos a végén. Kávézóba elmegy.
B- (5)
Dönci
Nem rosszak a számok, de magamtól nem tenném be őket. Viszont a háttérben szerintem jól hangzanak. A Killing Me Softly feldolgozása régen is tetszett, most is. A bónuszok (és remixek) se rontanak a lemezen. Kap egy erős hatost, mert – bár kevés kiemelkedő darab volt – egyik sem zavart, és nem is untam meg.
B (6)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.