Dönci

Az első két szám tök jó. A Junco Partner is tetszik. Az Ivan Meets G.I. Joe azért hallgatót próbáló. A Rebel Waltz intrója kicsit túl hosszú, de aztán jó lesz. A Somebody Got Murdered is jó nóta. A One More Time is ügyes. Egyébként a stílusváltozások miatt egyrészt nagyon megalomániásnak hat, másrészt pedig olyan, mintha egy B oldalas válogatást hallgatnék. Fura, hogy „koncepciót" láttak a különböző dalok egymás után pakolásában. A One More Dub mondjuk tetszik. Ez fura. A Lightning Strikes is okés. Az Up in Heaven király. Vajon hányszor hallottuk a „Let's Go Crazy" kifejezést tavaly májusban?* A Washington Bullets is tök jó, meg az addigiak is ügyesek voltak. A Lose This Skin is derekas. A Mensford Hill és a Junkie Slip sem valami hallgatóbarát. Azért hosszúnak érzem ezt a lemezt még mindig. De nem olyan szenvedős, mint elsőre volt. A Silicone on Sapphire hallgathatatlan, a Version Pardner szintén. Kap egy gyenge hatost.

B (6)

Lepa

Az első lemez eleje nagyon erős. Nem is emlékeztem a Leader c. számra, hogy ilyen jó. Bár mindig azt mondom, hogy minden dupla albumból tudnék csinálni egy sokkal jobb szimplát, de a 8-9. szám előtt semmit nem törölnék. A Somebody Got Murdered megint nagy kedvencem. A One More Dub kicsit sok a One More Time után egyből. Az Up In Heaven is jó szám. A Sound of Sinners pedig jó zárás az 1. lemeznek. Csak 4-5 számot hagytam volna le az első lemezről, szóval lehet, hogy szimpla CD-vé nem tudnám összegyúrni mégse. A Police On My Back jó kezdés, hogy újra fölébredjen az ember a 2. lemez elején. Talán ez a legtradicionálisabb Clash-szám az albumon. A Midnight Log is jó. Ezért jó újrahallgatni az ilyen maratoni albumokat, az ember mindig szembesül valami jó új számmal. :) Aztán uncsi szám jön, de a Call Up megint jó. A „címadó" Washington Bullets is. Valamiért a nagyon más Lose This Skint is szeretem. A Mensforth Hill viszont a mélypont. A második lemez azért érezhetően gyengébb, és túl sok az effekt, sample és szöveg a számok között. Valamiért amúgy szeretem a Career Opportunities gyerekverzióját is (ahogy valamelyik szám végén a Guns of Brixton-részlet is tetszett). Hetest kap a lemez a hossza miatt, amúgy talán még nyócas is lehetne.

B+ (7)

Proud Owner Achievement

*A blog mindkét szerzője Green Day-koncerten volt Belgrádban 2013 májusában, ahol Billy Joe szava járása volt e kifejezés a közönség buzdítására. A Sandinista! hallgatására pedig 2014-ben került sor.