Dönci
CD1: Az első 2 szám tetszik. Semmi extra, de jó a háttérben, ahogy a többi ilyen idejét múlt soul. Igazából egy idő után mindegyik szám ismerős, mert annyira korlátozott felépítéssel operálnak. Szóval nem adok magamnak semmilyen virgint, mert az is lehet, hogy nem azért ismerős, mert ugyanolyan, hanem azért, mert tényleg hallottam már. Viszont 10 szám után már rendesen unalmassá válik. Az Ol' Man River idegesít. Az All I Need tetszik. A Please Return Your Love to Me sem rossz. A Lullaby of Love is jó. Az első lemez ér egy ötöst. CD2: Az első szám tetszik. Igazából az első hat vállalható. Mintha idővel fejlődtek volna. Ez a lemez határozottan jobb, a Papa Was a Rollin' Stone nagy királyáság. De az is tény, hogy magamtól sosem jutna eszembe betenni a lejátszóba. A Shakey Ground is tetszik. A vége megint sablonos. A második lemez ér egy hatost, de összesítében inkább mégis az ötös felé billenek.
B- (5)
Similar Taste Achievement
Lepa
Szólok, ha valamelyik teszik. A Girl's Alright With Me elmegy. A Since I Lost My Baby is. Amúgy olyan érzésem van, mintha a Best of Girl Groups férfiváltozatát hallgatnám. Csakhogy a csajoknak valamiért jól állt ez a dolog, a férfiaknak meg nem, hogy elvesztett/megnyert csajokról nyivákolnak folyamatosan. Miért nem lehet másról is szólnia a daloknak? Az első lemez felénél már nagyon unom. A háttérzene archetípusa. Az Ol' Man Riverben végre mély énekhang is van. A You're My Everythingbe minden beleadnak, ez nem kérdéses. A másik vicces stílusjegy, hogy nem kell tudni a címet, egyszerűen hallgatás közben érzi az ember, hogy melyik az az egy sor, ami egyben a dal címe is (pl. Return Your Love to Me). Nagyon jólesik egy kis szünet a két CD között. CD2: A Cloud Nine egész jó, kicsit más. I'm Gonna Make You Love Me – ebben meg csaj van, egyből jobb. Érdekes, a 3. és 4. szám is jó (utóbbi, a „Joneses” kifejezetten királyos). Így a lemez első négy száma máris jobb, mint az egész első. Utána is sokkal jobb a színvonal. A Papa Was a Rollin' Stone jó szám, és ismerem is valahonnan. Ugrik a szüzesség. A Shakey Ground jó kis táncolós. Összességében sokkal jobb, sőt modernebb a második lemez. Felhúzza az összértékelést közepes négyesről közepes ötösre (a második lemez önmagában 6).
B- (5)
Similar Taste Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.