Lepa
Jó elvont zene ez a korához képest. Némely számok azért már idegesítőek (Take Up Thy Sthetoscope...), de amúgy ötletes, kellően játékos, és progresszivitása ellenére élvezhető, pl. a Mathilda Mother is. Az Interstellar... végén nagyon idegesít, amikor a bal és a jobb csatorna között húzogatják át a zenét. Szörnyű élmény fejhallgatóval. A lemez vége fele egyre több az idegestítő dolog, például a záró gágogás. Nem vonz az újrahallgatás, és valahogy nem hoz hangulatba. Legendás zenekar, meg minden, de nekem ez az album nem több egy top-heavy hatosnál.
B (6)
Virgin Listener Achievement
Dönci
Korában eléggé előremutatónak számíthatott. Nem olyan „slágeresen" fülbemászó, mint a Sgt. Pepper vagy a Magical Mystery Tour dalai, de azért eléggé elvadultak ők is a stúdióban, ahogy hallom. De ehhez a zenéhez hangulat kell. Oké, ez trinyósoknak vagy LSD-fogyasztóknak biztosan nagy királyság, de a lemez 2. felére azért szorult néhány nem túl hallgatóbarát felvétel. Ennek ellenére kap egy hetest grower potenciállal.
B+ (7)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.