Lepa

A stílus teljesen meghatározhatatlan, de a csávó hangja jó. Néha már-már soulénekesi magasságokba emelkedik. A címadó szám elég egyedi, van benne őrület. A Lilac Wine hangulata is nagyon bejön. A Hallalujah elején mi ez a nagy sóhaj? Amúgy talán a legjobb feldolgozása, amit ismerek, és a lemez csúcspontja is. Ugyanakkor utána elveszítem az érdeklődésemet. Hiába a jó hang és a zseniális gitárjáték, valahogy nem tudok ráhangolódni ezekre a számokra, és nem is tudom elképzelni, hogy nagyon kedvem legyen ilyet berakni. A kiemelkedő pontok miatt hetes.

B+ (7)

Dönci

A Mojo Pin elég ügyes nyitány. Megalapozza a hangulatot. Meg a csávó hangján is egyből hallható, hogy nem viccel. A címadó dal is zseniális. A Last Goodbye is kitűnő. A Lilac Wine is fergeteges. Eddig 10 pontos a lemez. A So Real gitározása mennyire őrületes. Ha az albumverziókat nézzük, Buckley Cohen-feldolgozása jobb, mint az eredeti, de koncerten a mester bárkit lenyom ezzel a dallal. ;) A Lover, You Should've Come Over is szép ívű. A Corpus Christi Carol kicsit kilóg a lemezről. Az Eternal Life meg akár RHCP is lehetne (csak nagyobb hangterjedelemmel). A Dream Brother sem rossz, de valahogy laposabbnak érzem kicsit a többinél. A Forget Her viszont megint jó a végére. Erős kilences.

A (9)

Proud Owner Achievement