Dönci
Hehe, egészen más muzsika ugyanabból az évből, mint Dolly Parton. Jó kis riffek vannak itt azért. Tök kellemes hallgatni. Az Orchid gitárjátéka meg egyenesen gyönyörű. A Solitude nagy sláger (lehet, mert ismerős). Erre erős hatost adok.
B (6)
Lepa
Maradunk Dolly Parton lenti albumának megjelenési évében. A Sweet Leaf riffje egyből ismerős. Hát, jó kis ősmetál ez. Érdekes módon az After Forever is ismerős valamennyire, pedig sose hallgattam Sabbath-ot. A további számokban is főleg a riffek tetszenek, az énekes hangja nem túl megnyerő. Az Orchid jó kis pihenő az album közepén a maga kis reneszánsz hangulatával. A Lord of This World dzsemmelése is tetszik. A Solitude meg szép szám. Így egyben hallgatva az albumot már tudom, kitől tanult a Metallica. :) Az utolsó szám is jó, elég progresszív. Ez az album, ha jól tudom, elég korszakalkotó – az első metálalbum. Mindenképp érdemel egy nyolcast még ma is.
A- (8)
Pedálgyerek Achievement (Orchid; Lord of This World; Solitude; Into the Void)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Spectroli 2017.07.31. 19:04:28
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal