Lepa
Sose értettem, szöveg nélküli jazzszámoknál hogyan történik a címválasztás. Miért pont „Lonely Woman”? Vagy „Eventually”? Amúgy jó kis virtuóz zene. Ez az a fajta jazz, amit szívesen hallgatok, bár inkább csak háttérbe. Hallatszik a zsenialitás, 1959-ben ez valami kirobbanóan innovatív dolog lehetett. Gondolom. Mint a Refused „The Shape of Punk to Come” c. albuma majd' fél évszázaddal később. :)
A- (8)
One Night Stand Achievement
Dönci
Nem is emlékszem, mikor hallottam utoljára ennyire klasszikus jazzt. Most így hirtelen csak a Lost Highway filmzenéje jut eszembe. Meg David Lynch. Van ebben a muzsikában valami elemi kaotikusság, ugyanakkor mégis kellőképpen szabályozott (l. a ritmusszekciót). Viszont a dalok pont a hasonló alapszerkezetek miatt nem nagyon különböztethetőek meg egymástól. Olyan ez a lemez, mint egy 38 perces szólózás. Ami persze nem rossz, csak talán tömény. De elsőre 7 pontot simán ér.
B+ (7)
Full Virgin Listener Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.