Lepa

Na, nézzük Bonnie néni újabb próbálkozását! A címadó/kezdő szám jó amúgy. Gebedjek meg, de tetszik a második szám is. A Love Letter is inkább középjó, mint középrossz. A negyedik szám viszont már ratyi. A Real Man megint elmegy, jó a szájharmonika-szóló. A Nobody's Girl megint király. Mi van velem? A Have a Heart meg kicsit reggae-s, nem is rossz. Utána azért gyengül az album. A vége felé az I Ain't Gonna Let You Break My Heart Again azért jó kis ballada, és szimpatikus Raitt énekhangja is, ezt meg kell hagyni. Az utolsó darab a ritkán előforduló saját szerzemények egyike, pedig nem rosszabb, mint a mások által írtak. Egy közepes hetest simán megérdemel az album.

B+ (7)

Virgin Listener Achievement

Dönci

Nosza, még egy lemez a hölgytől, ezúttal a Disintegration évéből. Az első, címadó dal egyszerű pop, a szövege viszont nem rossz. De nem emelkedik ki. A második meg már country-pop. A Love Letter basszusa tetszik, de itt ki is merül. Ez is kellemes háttérzene. Fú, a Cry on My Shoulder talán a címénél is nyálasabb. A Real Man talán az eddigi legjobb (értsd: gyenge hetes) – na jó, a végére ez is hosszú lesz. A Too Soon to Tell is meglehetősen csöpögős. Azért az leszögezhető, hogy elég sablonosak a számok, a tematikásjuk és a tempójuk is megegyezik. Na jó, kap egy gyenge ötöst végül, mert tényleg csak úgy elmúlik ez a lemez a semmibe.

B (5)

Virgin Listener Achievement