Lepa
Éljen a nosztalgia! Ennek örömére kazettáról hallgatom. Amúgy ez szerény véleményem szerint egy generáció meghatározó albuma volt, még ha a „generáció" alatt csak egy 12-16 éves kor közötti réteget is kell „csak" érteni. Én pont beleestem. És a GD-be is. Zseniális album még ma is, de inkább a hatása miatt jár neki az, ami jár.
A+ (10)
Active Concert Goer Achievement; Super Proud Owner Achievement
Dönci
Eddig az egyetlen olyan külföldi lemez, amelyről (a bónusz kivételével) minden dalt hallottam élőben. De szép is volt. :) A Burnout kitűnő nyitány egyébként. Hű, a Having a Blast most jobban tetszik, mint eddig, nagyon elkapott a hangulata, és jól átúszik a Chumpba, amelyik meg egyből a Longview-ba visz. A Welcome to Paradise is nagyszerű. A Pulling Teeth az első gyengébb darab, de az is egy izmos közepes (önmagában valószínűleg jobb szám, de a többi magasra tette a lécet). Aztán a slágerek: Basket Case (amit az is ismer, aki nem akar), She – mindkettő derekas. A Sassafras Roots is ügyes – a „May I waste your time too" sor zseniális. A When I Come Around meg már a '90-es években is nagy kedvencem volt. A Coming Clean is közepes, az Emenius Sleepus viszont visszarántja a lemezt a csúcsra gyorsan. Az In the End zseniális. Az F.O.D. eleje lassan indul, de a végére király lesz. Az All by Myself meg vicces a legvégén. :D Azt hiszem, a személyes érintettség miatt muszáj lesz 10-est adnom a lemezre (de objektíven nézve sem lehet gyengébb 8-nál, akárki hallgassa is – szóval hallgassa meg mindenki. Most!)
A+ (10)
Concert Goer Achievement; Pedálember Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal