Dönci

A Lively Up Yourself tipikus reggae (amúgy meg tök durva, hogy mindig meg kell néznem, hogy írják pontosan e zenei stílus nevét – ebből is látszik, mennyire kevéssé figyelek oda rá). No Woman, No Cry – a világ talán leghíresebb reggae-dala (és magyarul a leginkább félreértelmezett, elég csak Sub Bass Monsterre gondolnunk). Hiába, Bob nem az Oxford English nyelvi leleményeit alkalmazta, amikor azt mondta, „ne, asszony, ne sírj". :) Érdekes, hogy a szinti viszi itt a dallamot, a gitár inkább ritmushangszer. A Them Belly Full (But We Hungry) egészen ügyes volt. A Rebel Musicban a szájharmonika ér csak valamit, bár érdekes, hogy hosszú távon megszokja a fülem azt a dalt. Lehetséges, hogy ezt is érdemesebb lenne úgy hallgatni, hogy odafigyelek a szövegre. Viszont az munka és ilyen akcentus mellett számomra kicsit nehéz. :) „We are the sheep of my pastor" – énekli a So Jah Seh-ben, szóval tényleg szövegcentrikus. Időközben utánajártam, hogy a címadó dal fordítása kb. annyi lehetne: rasztahajú. A Revolution is híres lehet, mert ismerős. Kap egy hetest a gyengébbik fajtából.

B+ (7)

Lepa

Ez megvan egészében (mp3-ban egy életmű-DVD-n). Nincs sok hozzáfűznivalóm: reggae at its best. De mégiscsak sima reggae. Azért rajta van a világ egyik legnagyobb slágere nemcsak ebben a stílusában, hanem úgy általában, a No Woman, No Cry (aminek a címét sokan úgy fordítják, „Nincs nő, nincs sírás", miközben a szövegét elolvasva világos, hogy „Asszony, ne sírj", csak kicsit tört angolsággal). Klasszikus album a maga műfajában, de talán amúgy is megérdemel egy alsó A-kategóriát.

A- (8)