Dönci

Kíváncsi leszek, hány számot nem ismerek. Az első, a People Need Love mindjárt ilyen. Viszont fura, mert el tudnám képzelni pl. a Hair egyik betétdalaként (kivéve a végén a jódlizást). A He Is Your Brother és a Ring Ring sem ismerős, ellenben mindegyik korrekt popnóta (bár magamtól nem hallgatnám egyiket sem). A Love Isn't Easy jóféle. A Waterloo pedig az első, amelyet ismerek. Utána 4 dalt nem ismerek, viszont a háttérben nem zavarnak. Az S.O.S. a következő általam is ismert darab. Utána pedig záporoznak a gigaslágerek: Mamma Mia; Fernando; Dancing Queen; Money, Money, Money – és kövezzenek meg, egyik ellen sincs kifogásom (na jó, a Fernando verzéi talán túl hosszúak). A Knowing Me, Knowing You gitárjai tök jók, csak kár, hogy nem erőteljesebbek (bár akkor nem popszám lenne). :) A The Name of the Game végtelenül unalmas. A Take a Chance on Me vokálharmóniái viszont tökre rendben vannak. Az Eagle totál nyálas (viszont erről az angol szóról mindig a Scrubs c. sorozat jut eszembe, ami vicces). :) A Summer Night City is eléggé unalmas – valószínűleg azért, mert a '70-es évek diszkódallamait hozzák benne egy az egyben. A Chiquitita is rendkívül unalmas. Valamiért a Does Your Mother Know sem tetszik, a Rock Me viszont rendben van. Az Hasta Mañana is kellőképpen semmilyen. Viszont már csak 17 dal van hátra ezután. :) Jé, a Voulez-Vous-t is ismerem, pedig a címe alapján semmit nem mondott (viszont baj van: megunom a számot a sok refrén miatt, de a lemez végén van egy Extended remix – ajjaj). Az Angeleyes is hosszú lett. A Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight) viszont örök klasszikus (és elég jó a basszus benne). Az I Have a Dream jobb lenne, ha a szóló előtt véget érne, utána már túl hosszú lesz. A The Winner Takes It All kihasznál mindent, ami egy aljas slágerhez kell, modulálnak meg minden. :) A Lay All Your Love on Me kategóriájában tök jó. A When All Is Said and Done vokáljai ismét egészen kiválóak. Azta, a Head Over Heels zseniálisan felépített darab, talán eddig a legjobb. Ráadásul ezt nem is ismertem korábban. A The Visitors (Crackin' Up) első fele már-már pszichedelikus, viszont aztán rossz irányba viszik, így nem tetszik. A The Day Before You Came viszont valami teljesen érthetetlen okból bejön. Az Under Attack robothangjai viszont inkább a vicces kategóriába esnek. A Thank You for the Music tipikus zárószám. A bónuszok nem sokat adnak hozzá az eddigiekhez. Főleg, hogy a már hallott dalok újabb változatai. Azt hiszem, legalább 70 percnyi jó száma van a zenekarnak (ami valószínűleg nehezen mondható el Don Henleyről és Loretta Lynnről). Kap egy hatost ez a válogatás.

B (6)

Lepa

Az tagadhatatlan, hogy fülbemászóak ezek a popszámok. Csak elég hosszú ez a válogatás, ennyi bármiből sok, nemhogy Abbából! Amit nem ismertem, de jó: People Need Love, Ring Ring, Love Isn't Easy, Knowing Me, Knowing You, On and On and On. Amit pedig ismerek, és jó: S.O.S., Mamma Mia (jólvanna), Take a Chance on Me, Gimme! Gimme! Gimme!, The Winner Takes It All (az egyik legjobb slágerük), Head Over Heels (kicsit queenes nóta). Érdekes, mert nagyon bugyuta a zene, de mégis élvezem. Egy retró házibuliban simán tolnám rá a bugit. Azért meglepődtem, hogy mennyi ABBA-számot ismerek annak ellenére, hogy sose törekedtem rá. Magamtól csak 4-5 ABBA-dalt tudtam volna felsorolni, de ezeknek a nagy része ismerősen hangzik. Az első lemez vége felé (Chiquitita) közeleg a mélypont azért. A Visitors meg nagyon-nagyon emlékeztet valami teljesen más előadó teljesen más számára, de nem tudom megfogni közelebbről. A vége felé azért megint kezdem unni, de sokkal élvezetesebb válogatás volt, mint gondoltam.

B+ (7)