Dönci
Bevallom, a címadó dalt ismerve kicsit többet vártam ettől a lemeztől. A címadóhoz személyes középiskolai színjátszókörös emlékek fűznek, ezért is szeretem. Az első három szám viszont teljesen jellegtelen. Csak úgy elfolyik a fülem mellett. Nem zavar, de nem is méltó említésre egyik sem. A negyedik is semmilyen. A Help! feldolgozása sem lett annyira erős, viszont az a szám még így is ütős. Aztán jön a címadó, és a szívem ismét ellágyul. :) A Baby, It's You megint rendben van (ez azt jelenti, hogy egy 6-os szám). A Crescent Noon az első, ami igazán bejön az ismeretlenek közül – ráadásul furcsa címe van, ellenőriznem is kellett, nem írták-e el a Moont. :D A Mr. Guder is tökre hangulatos. Eddig durván bottom-heavy a lemez. Az I Kept on Loving You viszont kellőképpen középszerű ismét. Az Another Song a végén lévő jazzbetét miatt jó, de amiatt nagyon. Ha ilyet is tudnak, vajon miért játszanak amolyat? Fura. Mindegy, hat pontot kap.
B (6)
Lepa
Korabeli nyálpop az első szám alapján. Azért a mai nyálpopnál jobb. Aztán a Helpig fel se kapom a fejem semmire. Az eredetije jobb volt, de mondjuk ötletes feldolgozás. Utána sincs semmi érdekes. Igényes zene (mármint az énekdallamok harmóniáit tekintve), de nagyon nem az én világom. Amúgy meg milyen számcím utolsó számnak, hogy „Another Song”? Pedig pont annak a legvégén van a legérdekesebb instrumentális rész. Végre egy kis kísérletezés. Ez persze nem menti meg az albumot.
C+ (4)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.