Dönci

G., mothafucka, nigga – már a címadóban megjelennek a jellegzetes szövegbeli stílusjegyek. Nem mellesleg egészen király a lüktetése. Fuck tha Police – azt kapjuk, amit várunk egy ilyen cím alapján. :) Hoppá, ez itt Snoop Dogg maga a 3. számban. Az If It Ain't Ruff nem valami erős darab. Van egy Parental Discretion Iz Advised című móka, szóval semmiképp nem árulnak zsákbamacskát. :) Az Express Yourself a karibi lüktetésével zeneileg az egyik leginkább slágeres darab. Az élő felvétel eléggé ütős, van hangulata rendesen. Az Ain't tha 1-ban meg Ice Cube nyomja, derekas. A Quiet on tha Set elég gyenge. A Dopeman a végén jobb, de az is csak erős közepes. Kellemes élmény volt, de magamtól nem biztos, hogy betenném. 7 pontot azért megszavazok.

B+ (7)

Full Virgin Listener Achievement

Lepa

Hip-hopban ők is meghatározóak, de nézzük, mi repítette őket a top 150-be! Az első hangulatos, de nem korszakalkotó. A „fuck police” vagy valamely variánsa kötelező szövegelem minden igazi underground hip-hop és punklemezen. Rájöttem végre, mi a közös a két műfajban. :) A harmadik számban (Gangsta Gangsta) Snoop vagy egy hasonló hangú emberke rappel. Ja, ő az, mert mondja is a nevét. Aztán a következő két szám nem nyújt sokat, de a zenei alapok tetszenek, nem olyan minimalisták, mint egyes gengszterraplemezek. Hmm, gyorsan lefut az album, nem zavaró. Az utolsó számból már tudjuk, honnan vette a nevét Dopeman. Azért ettől nem lesz meghatározó album számomra, de az átlag hip-hopnál jobb.

B- (5)