Lepa
Az első sima folk. Az I Am a Pilgrim még simább, de egyébként jobb (nekem mindig a tradicionális hangszerelésű folk tetszett jobban). Annyira nem vagyok profi ezekben a stílusokban, de szerintem ez már bluegrass. The Christian Life: hát, ilyen címmel és szöveggel se nagyon írnak már számokat (legalábbis mainstream zenekarok). Egy idő után beleunok mondjuk ezekbe a számokba. A Hickory Windig szinte belealszok, az se egy túl energikus nóta, de valamiért tetszik az egyszerűsége. A Blue Canadian Rockies még valamilyen szinten bejön, de igazából nagyrészt teljesen ugyanolyanok ezek a számok, és némelyik már a modern country vonalát nyomatja, ami nekem annyira nem kenyerem. Nem hiszem, hogy fognám hallgatni (feltételes jövő). :)
B (6)
Virgin Listener Achievement
Dönci
Az első country kapásból sablonos, ennek ellenére fülbemászó, a végére meggyőz. Sőt, kicsit (nagyon) dylanes a verzéje. A második is country. Mondjuk a lemezcím árulkodó lehet(ett volna). Szomorú bevallanom, de most hangulatosnak találtam a The Christian Life-ot, pedig tudom, hogy egy másik nap valószínűleg idegesítene. A One Hundred Years from Now király volt. Hát, gyenge hatos lesz összesítve.
B (6)
Virgin Listener Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal