Lepa
Azt hittem, már volt Coltrane a listán, de az Coleman volt. Mindkettő jazz, és mindkettő Collal kezdődik. És mindkettő igazi virtuóz. A számokat mondjuk nem nagyon tudom megkülönböztetni elsőre, minden egybefolyik, de nem azért, mint a countryalbumok (sablonosság), hanem a szétfolyós dalszerkezetek miatt. A Naima egy nyugisabb, lassabb szám, ezért kapom rá fel a fejem. A Mr. P.C. megint begyorsít a végén. Szeretem ezt a fajta jazzt. Megvenném lemezen, ami minimum 8-ast jelent.
A- (8)
Virgin Listener Achievement
Dönci
A jazz és blues híres nagy öregje, akinek egy lemezét sem hallottam még egyben. Na majd most. Már a címadó darabból világos lesz, hogy valószínűleg kevesen tudnak ennyire fújni, mint ő. A többi dal is jó volt, viszont instrumentális muzsika lévén, nehéz volt sokszor megkülönböztetni a tételeket. Persze ez nem von le az értékéből, csak nem vagyok biztos abban, hogy az ilyen lemezek popzenei listákra valók-e? 7 pontot kap azért.
B+ (7)
Virgin Listener Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.