Lepa
Na, ilyen se volt még: két CD, abból az elsőn összesen 2 szám (47 percben)… A címadó 27 perces szám kicsit elvontabb, mint az első 20 perces, de mindkettő eléggé szabadon szárnyal, nem sok ritmusbeli vagy dallambeli korlátot tart be. A John McLaughlin olyan rövid volt (4:28), hogy észre se vettem. Hát igen, a jazzbe azért bele lehet feledkezni, főleg, ha ennyire egybefolynak a számok. Amúgy nagyon kellemes végig, nem is uncsi, hangulatos is, meg virtuóz. Megkap egy nyolcast, mert tudnám sűrűn hallgatni, csak nem nagyon jut eszembe.
A- (8)
Virgin Listener Achievement
Dönci
Egy kis jazz ismét: 6 szám, másfél óra. Eléggé free-jazznek hangzik. Nem hiszem, hogy kottából dolgoztak. :) A címadások természetesen megint érthetetlenek. De nyilván valahogy jelölni kell, hogy kb. mit játszanak a koncerteken. Hűha, a címadó dal néhol azért elég hallgatót próbáló. Eddig a Spanish Key tetszik a legjobban. Hát, ez azért eléggé próbálta a füleimet. 5 pontot kap.
B- (5)
Virgin Listener Achievement
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.