Dönci
Érdekes, mennyire elöl van ez a lemez a korabeli kritikákhoz képest. A Two of Us tök jó nyitány, kicsit mintha visszamentek volna az egyszerűbb hangszerelés irányába. Az Across the Universe az egyik legzseniálisabb dala a zenekarnak. Elképesztően hangulatos. Az I Me Mine pedig talán a kedvenc Harrison-dalom. A címadó pedig nem véletlenül gigasláger. Az I've Got a Feeling szövege meg nagyon király szerintem. A The Long and Winding Road pedig szintén a zsenialitás határát súrolja. Felülről. A Get Back szintén óriási a végén. Valójában szerintem ez ma erős hetes lesz, de máskor simán érné a nyolcast.
B+ (7)
Proud Owner Achievement
Lepa
Úgy tartják, talán ez az egyetlen Beatles-album, ami nem alapvető fontosságú. Persze ezzel lehet vitázni – hiszen erre a listára is rákerült. Tény, hogy kevésbé üt, mint a többi, én se raktam volna rá a saját 500-as listámra szerintem. Az Across the Universe és a Let It Be azért király számok, utóbbit annak ellenére nagyon szeretem, hogy az egyik legelcsépeltebb slágerük. A kb. 15-16 éves, éppen mutáló Czutor Zoltán kazettára felvett előadásában ismertem meg először. Az I've Got a Feeling is jó hangulatú (mondhatni: fílinges, szó szerint). A The Long and Winding Road ezen a lemezen kiemelkedik, de amúgy nem csúcskategóriás. A For Your Blue hülye hangulata most bejön, de nem maradandó alkotás az se. A Get Back viszont az egyik legnagyobb sláger megint. A pár kiemelkedő szám miatt meg kell adnom a nyolcast, de azért gyenge lábakon áll.
A- (8)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.