Lepa

Néha nem tudom eldönteni, hogy ez az album csak egy hatalmas nagy parasztvakítás, vagy tényleg minden idők legzseniálisabb albuma. Persze legtöbbször az utóbbi következtetésre jutok. Annyira primitív, hogy az már jó. És itt még a szövegek is csak 4-5 sorosak voltak. Persze van benne valami megfogalmazhatatlan erő és lélek, amit a legtöbben ki is éreznek belőle. Egy zenélni nem tudó, de lelkes zenekar első próbálkozása, hogy megmentse a rakendrollt – sikerült. Az a jó, hogy mindig más a kedvenc számom rajta – most épp a Judy is a Punk, de a Beat on the Bratet is például régen nem szerettem a túlzott egyszerűsége miatt még ezen a lemezen is (ami nagy szó), de aztán rájöttem, mennyire frankó. Száz szónak is egy a vége: toplemez.

A+ (10)

Proud Owner Achievement

Dönci

A „hey, ho, let's go” talán az egész mozgalom jelmondatává vált. Már ezért megérte ezt a lemezt megcsinálni. Az ösztönös minimalitás, a képzetlenség varázsa és a lendület magával ragadja az embert. A Beat on the Brat megint zseniális, csakúgy, mint a Judy Is a Punk. Az I Wanna Be Your Boyfriend az egyik nagy kedvencem az életműből. A Now I Wanna Sniff Some Glue is fergeteges, nagyon szeretem azt is. De igazából eddig tökéletes ez a lemez. A Havanna Affair is kiváló, de azok is, amiket nem emeltem ki cím szerint. Gyakorlatilag csak klasszikus darabok vannak ezen az albumon. Meg is kapja a 10 pontot.

A+ (10)