Dönci
Az 1936 és 1937 között rögzített felvételek azért érthető, hogy válogatásként jelentek meg. Az ilyen lemezeknél megértem, hogy miért nem „teljes" albumok jöttek. A Kind Hearted Woman alternatív verziója jobban bejön valamiért. Tetszik ez a kis blues, amit gyakorlatilag egy gitárral művel. Ugyanolyan típusú minden dal, valamiért mégis jól esik (még) ez a monotonitás. Bár lehet, hogy 105 perc alatt megunom. Majd látjuk. :) Azért a 25. dalnál már vágynék valami másra. Az a szerencse, hogy (lemezrögzítési technikák miatt is) rövidek ezek a számok, 2:59 a leghosszabb ezen a két lemezen. Na, ez is lepörgött. Kap egy ötöst, mert hosszú, a többféle verziók pedig indokolatlanok (ráadásul a full virgint is buktam miattuk). Ugyanakkor tény, hogy tök jó, hogy ilyen muzsika már az 1930-as években volt.
B- (5)
Lepa
Két CD-n a teljes életmű: akárcsak valami hardcore-zenekar. Sajnos egymás után kétszer jön egy csomó szám (két különböző változatban). Ez nagyon ősblues (30-as évek közepe!), az ilyet szeretem, de csak kis mennyiségben élvezetes, mert minden dal olyan, mintha már hallottam volna. És vicces, hogy majd' minden számcím blues-ra végződik. Egyébként ez a srác is a 27-es klub tagja: 1911-től 1938-ig élt. Biztos ráraknám ezt az antológiát minden idők legfontosabb lemezeinek listájára (magasan a legrégebbi zene a listánkon, meg az Anthology of American Folk Music album számai), de a legjobbakéra azért nem.
B+ (7)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.