Lepa
A címben a helyesírás már majdnem olyan, mint a Die Antwoord szövegeiben. Amúgy annak ellenére, hogy úgy kezdődik, mint egy átlagos nyolcvanas diszkószám (amúgy '78-as, és a korszellemnek megfelelően szörnyűek is a külsőségek), Rod Stewart jó kis rekedt hangja megmenti a középszerűségtől, különösen a refrénben. Az biztos, hogy táncolható a szám, biztos vagyok benne, hogy nem egy amerikai lagziban lement már. Egy kicsit hosszúra lett nyújtva érzésem szerint.
B+ (7)
Dönci
Ennyire funkys beütést nem vártam Rod Stewarttól. Ráadásul, amint belép a szinti, rájövök, hogy ismerem is, mert óriási sláger. De sosem párosítottam ezt a hangzást Roddal. Nem tudom, 5 és fél perc után is bejön-e majd, de az első másfél perc teljesen vállalható. Négy perc után már lépnék tovább. De 7 pontot simán hoz.
B+ (7)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.