Dönci
Otis a klasszikus soulhoz nyúl ismét. Ehhez értett, ez kétségtelen. Az meg, hogy a stílus nem kenyerem, nem az ő hibája. Egy perc környékén a megérkező rezesekre felkapom a fejem, aztán a csúcspontnál megint, viszont a verzékkel elfolyik a háttérben a cucc. Sajnos régen volt A-ketegóriás szám a listán.
B (6)
Lepa
Tényleg örülnék, ha lenne egy kicsit több új vagy modernebb szám, de tele vagyunk továbbra is az ötvenes-hatvanas évek slágereivel. Sajnos ez a ballada nekem például semmit sem ad hozzá az életemhez, elmúlik nyomtalanul. Kár, mert még Otis Reddingtől is hallottam sokkal jobbakat.
B- (5)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.