Lepa
Megint egy klasszikus ötvenhatos nóta, bár ez inkább soul, mint rock and roll. Én amúgy eléggé szeretem, bár sablonos az akkordmenet, és végtelenül egyszerű az egész. De jóleső érzés meghallgatni akármikor – igaz, nem tudom, ez mivel magyarázható. Van benne egy kis X faktor.
B+ (7)
Dönci
Hát, nem is tudom, mit írjak erről. Aranyos felvétel, csak eléggé idejétmúlt. Ráadásul nem is hangzik annyira eredetinek. Viszont nem zavar a háttérben egyáltalán. És nem túl hosszú.
B (6)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Spectroli 2017.10.25. 19:27:05
Az 500 legjobb album 2 arca 2017.10.28. 22:56:19