Dönci
Érdekes, hogy sokan valószínűleg a „radio edit” verzióját ismerik ennek a számnak, nem a 6 perces változatot. Mégis, ezek az effektek, ez a hömpölygő riff, ez az énekhang, a fokozás és a dalszöveg is ebben a verzióban teljesedik ki igazán. Sok világslágerért felelős Bowie (és érdekes módon a '90-es évekbeli teljesítményét nagyon el szokták feledni), és szerintem az is vitathatatlan, hogy ha nem ő lenne, ez nem biztos, hogy a világ poptörténetének egyik csúcsteljesítménye volna. De így az.
A+ (10)
Lepa
Annak ellenére, hogy hat perc fölötti a játékideje, és még csak nem is történik benne semmi különös (legalábbis meglepő), mégis egy teljesen jó, sőt, kiemelkedő szám ez. Valahogy a hossza és a monotonitása előnyére válik, nem fullad unalomba. Talán az jelenti a fordulópontot benne, amikor Bowie felugrik egy magasabb regiszterbe (3 perc után), és egy oktávval feljebb kezdi el énekelni ugyanazokat a dallamokat. Hihetetlen, hogy csak 2 akkord kell egy versszakba, és mégis működik ez az egyhangú váltakozás.
A (9)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.