Lepa
Mekkora vagányság már ez a fajta gitárhangzás 1967-ben! Akkoriban ez szinte metálnak hathatott, és a szokásos gitárnyűvés egyszerűen elbűvöli, megigézi az embert. Sok szempontból kezdetlegesebb ez a kicsit blues-rockos nóta a többi Hendrix-dalnál a listáról, de mégis annyira átütő erejű, hogy nem lehet rá rosszabb értékelést adni.
A (9)
Dönci
Nem csodálom, hogy világhírű lett ez a szám (és persze Hendrix maga is). Ilyen torzítás nem sokszor hallható. Ráadásul a dob is annyira pengén követi az eseményeket, hogy ihaj. Az meg már csak bónusz, hogy az egyik leginkább félrehallott sor a zenetörténetben az „excuse me, but I kiss this guy”, amire Hendrix rá is játszott koncerteken. :D
A- (8)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.