Dönci
Dylan egyik leghíresebb dala, és szerintem az egyik (ha nem a) legjobb. Végtelen egyszerűségével és kiváló szövegével egyből beissza magát az ember bőre alá, főleg azért, mert Dylan hangja ennyire érces. A feszegetett problémakörrel mindenki mindig azonosulni tud, ráadásul a harmonika és a gitár kettőse tökéletesen elegendő, hogy megtámassza ezt az érzelmektől túlfűtött felvételt.
A+ (10)
Lepa
Egyik legszebb és legköltőibb száma ez Dylan bácsinak – szerintem nagy szerepe volt abban, hogy megkapta az irodalmi Nobel-díjat, mert gyakorlatilag egy versnek is beillik a szövege. Mindemellett egyszerű, de nagyszerű a dal: az énekdallam szimpla megoldásait jól kiegészíti a gyengéd akusztikus pengetés és a szájharmonika. Megható és gyönyörű.
A+ (10)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.