Lepa

Egy (szerintem) kevéssé ismert, de nagyon tehetséges zenekar a The Frames. Ők is írek, akárcsak a tegnapi zenekar, a Cranberries, de kicsit másban nyomulnak: javarészt akusztikus, vonósokkal és egyéb klasszikus hangszerekkel (hegedűvel, zongorával) kiegészült, kicsit letargikus, de legalábbis elmerengős alternatív rockban. A tempó javarészt lassú, bár azért a rendkívül fülbemászó Finally megmutatja, hogy tudnak sodró lendületet is produkálni, ha akarnak. Amiben viszont van párhuzam a Cranberries-zel, az az, hogy az énekes nagyon sokoldalú és jó hangú, elvinne a hátán sokkal gyengébb dalokat is. De szerencsére nem ez a helyzet, mert nagyon szépen kidolgoztak és meghangszereltek minden számot, a hangzás hihetetlenül telt a jórészt akusztikus alapok ellenére is. Szomorkás lemez ez, de nem hagynám ki. Ha épp jókedved van, és ezért nincs kedved ilyet hallgatni, írd fel magadnak későbbre.

Ha csak egy számra van időd: Finally

Dönci

Az ötödik lemezére már eléggé érett zenekarnak számított a The Frames, és eddigre előjöttek belőlük a nagyon depresszív és sokszor belassított dalok (Happy; Trying). Mindenesetre kellőképpen borongós, őszi hangulatú albumot tettek le az asztalra. Ugyanakkor valahogy megmaradtak a slágerek is (Finally; Dream Awake). Persze a hegedű mindenhol szomorít egy kicsit, ahol csak lehet, Glen Hansard néhol egészen vékony, máshol erőteljes énekhangja pedig tökéletes kiegészítője ezeknek a felvételeknek. Ha valaki most ismerkedik a zenekarral, szerintem ne ezzel a lemezzel kezdje, mert elsőre azért fárasztó vagy nyomasztó lehet. Ugyanakkor biztosítok mindenkit arról, hogy grower albumról van szó: minél többször hallgatja meg valaki, annál élvezetesebb lesz, és annál több finomságra felfigyel az illető. Szövegileg is van minden az absztrakttól (A Caution to the Birds) a középiskolás szintű szerelmi csalódásig (Fake), zeneileg pedig a monoton elúszástól (Ship Caught in the Bay) a gyors vaduláson át (Underglass) a fokozatosan építkező, lassúból gyorsra váltó felvételekig (Dream Awake). Mára legyen egy olyan, ami jó bevezető lehet a The Frames muzsikájába.

Ha csak egy számra van időd: Dream Awake