Dönci

Szintén egy a Fat Wreck Chords gondozásában megjelent lemezt hallgatunk, bár a Dead To Me-hez képest keményebb vonalon viszik tovább a szociális érzékenységet és a politikai elégedetlenséget. Fogós, kaparós gitárok szólnak végig, gyakorlatilag nincs lassulás sem. Arcunkba vágják csak, amit gondolnak, és nem törődnek azzal, ki mit gondol róluk. Vigyázni kell azonban, mert a hangulatában és tempójában is egységességet hordozó albumok előnyére és hátrányára is válhat a hasonlóság. Számomra a leginkább kiemelkedő darab a Dirty Little Secret, amelyben kicsit kikacsintanak a Bad Religionre is a „stranger than fiction” kifejezéssel.

Ha csak egy számra van időd: Dirty Little Secret

Lepa

A Strung Out az egyik „legöregebb motoros” az amerikai dallamos punk mekkájában, a Fat Wreck Chords kiadónál, de a zenekar kicsit más útvolnalat járt be, mint társai, mert nagyon hamar, már 2000 körül elkezdett kacsintgatni a metal felé, és manapság sokkal inkább a metal valamelyik alfajába sorolható az zenéje, mint a punkba (vagy akár skatepunkba, ahonnan indult). Ez az album már a stílusváltás (helyesebben lassú átalakulás) utáni korszakból való, és néhol szinte a Dragonforce-ot idézi a tempó és a riffelgetés (azért a szólók rövidebbek). A nyitó Calling egy tökéletesen megkomponált darab, csakúgy, mint a címadó dal, de utána is kapunk bőven zúzást a képünkbe, a keményebb számok közül személyes kedvencem az Orchid, zseniális gitározás és szóló van benne. Aki kicsit lazább, poposabb hangvételű számra vágyik, az is talál magának valót: az All the Nations vagy a Dirty Little Secret például ilyen.

Ha csak egy számra van időd: Orchid