Dönci

A Bonanza Banzai a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején akkora kultuszzenekarrá nőtte ki magát olyan rövid idő alatt, hogy nem lehetett nem észrevenni. Sőt, az én korosztályomból bármilyen magyar embert megkérdezünk, szerintem akkor is tud pár dalszöveget vagy részleteket, ha nem szerette soha ezt az együttest. Jegyezzük meg azt is, hogy nagy Depeche Mode-epigonok voltak mindig is, viszont Ákos dalszövegei valahogy betaláltak akkor is, ha ekkortájt még próbált mélyebben énekelni, mint ahogy tudott. Ezért (is) modoros sokszor. Viszont kétségtelen, hogy ilyen tömegeket ilyen fiatal zenekar nem mozgatott meg talán semmikor máskor Magyarországon. Gyakorlatilag slágerekkel terhelt az egész lemez (A jel; Dörömbölnek a vágyak; Kicsi szív; Kihalt minden; Szerelemisten), amik működnek is még ma is (azoknak, akik szeretik a nyolcvanas évek szintipopját, vagy valaha bonanzások voltak), és meggyőződésem, hogy hangszerekkel előadva ma is hódítanának (nem véletlen veszi elő ezeket Ákos néha a szólókoncertjein). Az idegen nyelvű számokat amolyan „hortobágyi angolsággal sikerült előadni, de mit várunk a feltörekvő fiatalságtól? Szerintem ehhez nem kell különösebb ajánlólevél, mert nem hiszem, hogy be kellene mutatni bárkinek a zenekart.

Ha csak egy számra van időd: Dörömbölnek a vágyak

Lepa

Erre az 1990-es albumra én leginkább úgy tekintek, mint egy kordokumentumra, a rendszerváltás utáni Magyarország egyik tipikus tünetére, a „legyen minden külföldi zenekarból egy magyar verzió is” jelenségre. Hiszen a Bonanza Banzai gyakorlatilag a magyar Depeche Mode volt akkoriban. Így szűk 30 évvel később hallgatva (és elnézve a kisfiús Ákost a borítón) jól rá lehet csodálkozni a karrierje kezdetére, a próbálkozásra az angol nyelvű szövegekkel vagy a szörnyen nyolcvanas (bár nem Bonanza-specifikus) elektromos dobhangzásra. Azért megvannak azok a jellegzetességek, amik kiemelték a zenekart, és segítettek nekik kijelölni a helyüket a magyar poptérképen. Ilyen például a hajlam, hogy ugyanazt az alaphangot használják hol dúros, hol mollos dallamokhoz egy számon belül, így elkerülve a túlzottan sablonos énekdallamokat (lásd: Dörömbölnek a vágyak). Tekintve a kicsit retró-scifis hangzást, az album időutazáshoz kiváló háttérzene.

Ha csak egy számra van időd: Kihalt minden