Dönci

A szegedi Nyers zenekar Czutor Zoli kevésbé populáris és kevésbé befutott próbálkozása volt, pedig ha valaki meghallgatja ezt a lemezt, rájön, hogy nem sokban különbözik a Belmondo-slágerek hangvételétől zeneileg (meggyőződésem pl., hogy a Mikor a Bírlak újrahasznosítása). Az meg külön vicces, hogy az Aqua volt az egyik sláger erről a korongról, mikor zeneileg az egyik legelborultabb, és egy hangutánzós poénra épül az egész. Nem mellesleg jó szám, csak a helyzet fura. Igazából tökre kellemes hallgatnivaló, mert kellőképpen változatos, és jó ízekkel hangszerelt számok követik egymást. Tény, hogy szólhatna jobban, teltebben, de mégiscsak alter '99-ből, nem a fősodorból. Lehet, hogy csak tinédzser emlékeim mondatják velem, de a legjobb akkor is az egyik húzónóta a zárlatból, a Kis tréfa. Abban benne van minden, amit egy frusztrált tinédzser érezhet.

Ha csak egy számra van időd: Kis tréfa

Lepa

Meggyőződésem, hogy a Nyers az egyik legalulértékeltebb magyar zenekar volt még fénykorában is. És ezt nem az mondatja belőlem, hogy én (is) szegedi vagyok. Czutor Zoltán az egyik legnagyobb slágergyáros volt és van, ráadásul a magyar könnyűzenei élet egyik legsokoldalúbb és legjobb hangú énekese, de valahogy a Quimby-/Kispál-szintű rajongótábor mindig elkerülte a zenekarait. Ez a lemez abból az időszakból való, amikor a Nyers már maga mögött hagyta „a magyar RHCP”-stigmát, de még nem ment el a teljesen vegytiszta popdalok irányába, hanem a kettő között félúton volt. Ennek eredményeként az album számai egyszerre ütősek és slágeresek. Aki ismeri a főbb húzószámokat (Méreg nélkül, A gyengébb nem szívat, Aqua, Elvesztettem a fonalat), az mindenképp hallgassa meg a többit is, mert elég egységesen magas a színvonal. Van itt minden a RATM-hatású zúzástól (Rendes emberek) a hátradőlős lazításon (Bírlak) és metálballadán át (Sohase kelljen) a Beatles-feldolgozásig (Strawberry Fields Forever). Még egyszer mondom: egy méltánytalanul kezelt, kiemelkedő magyar zenekar kiemelkedő albuma. És akkor még nem is beszéltem a korai 2000-es évek Nyers-koncertjeinek Czutor-humorral fűszerezett, utánozhatatlan hangulatáról…

Ha csak egy számra van időd: Elvesztettem a fonalat