Dönci 

Ha egy első lemez sikeres, a második mindig nagy kihívás. Ha tagcsere is volt közben, akkor főleg. A Majd megszokod sokkfaktora természetesen kimaradt a második lemezről, ráadásul Paizs Sickratman-Korai öröm Miklós ki is szállt a formációból, tehát a helyes utat választották: nem a lécet próbálták megugrani, hanem a kereteket tágították. Így mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy a Belga tényező marad a popzenében, nem pedig egy egyszeri szatíra. És ahogy azt egy ilyen együttestől elvárja az ember: vagy nagyon aktuálisak (Képviselő boogie), vagy örökérvényűek (Lottó; Huszonkét férfi), vagy pedig kikacsintanak (Gyere, kislány, gyere; Királyok a házban; Hazakísérlek). Egyébként nagyon jól egyensúlyoznak a végtelenül kreatív nyelvi játékok (...három tenger mossa / ... akkor se, meg mos' se) és a fejet a falba verős kínrímek között (csillárra / Csillára). (Fun fact: a középső nővérem Tokyóval járt általános iskolába, így például tud egy nagyon vicces történetet a Boros című dalról.) Az biztos, hogy Magyarország egyik legszórakoztatóbb zenekara a Belga, így ezt a lemezt is jó szívvel ajánlom 18 éven felülieknek.

Ha csak egy számra van időd: Mocskos

Lepa

A Belga (nem fogok szenvedni a kétpontos ékezettel) nagyon magasra tette a lécet az első lemezével, szövegileg persze. Instant klasszikus lett a Nemzeti hip-hopból és jó pár másik nótából is, így értelemszerűen nehéz dolguk volt e második lemez készítésekor. Nem is tudták utolérni a debütáló album színvonalát, de azért megközelíteni sikerült. Egy jó Belga-számhoz két dolog kell: az ötletes témaválasztás (lásd: Lottó, Hazakísérlek, Huszonkét férfi), lehetőleg olyan központi témával, amiről még senki nem írt (rap)nótát, aztán azt még meg is kell fogalmazni jó frappáns rímekkel, poénokkal és meglepő szövegfordulatokkal. Ez legtöbbször teljesül is, az egyértelmű töltelékeket (pl. Belga, Mocskos) nem számítva jó sok nevetésre vagy legalábbis mosolyra ad okot és lehetőséget a lemez. A Királyok a házban a személyes kedvencem, igaz, kicsit a fent említett Nemzeti hip-hop utánérzése, de később ezt a „műfajt” tökéletesítették az érettségire felkészítő számaikkal. A zenéről szándékosan nem beszéltem, mert szerintem a Belgánál ez marginális: a zenei alapok sose érdemeltek különösebb odafigyelést, szöveg nélkül értelmezhetetlen lenne a létezésük.

Ha csak egy számra van időd: Királyok a házban