Lepa
Duplázik a belga csapat (nem, ez nem egy focimeccs közvetítése). Meg is érdemlik, van valami sejtelmes, túlvilági hangulat egy csomó számukban (pl. One Advice, Space; Instant Street), amitől abszolút kiemelkednek a kor- és pályatársaik közül. Mégis átüt valami popos érzékenység ezeken az elsőre sokszor nehezen befogadható dallamokon. Radiohead-i tehetséggel kombinálják az elvontságot a dallamossággal, a lazaságot a művésziességgel, és a színvonal is végig egységes. Nem minden helyzetre és időpontra alkalmas ez a muzsika, de sok kellemes percet okozhat annak, aki kicsit mélyebbre is elmerül benne.
Ha csak egy számra van időd: The Magic Hour
Dönci
Visszatérő vendégünk a dEUS is, ami egyáltalán nem a véletlen műve. A lemez hangzása (még mindig) modern, a stílusa kellőképpen avantgárd, mégis megfelelő popfaktorral bír, hogy kellemes hallagatnivalóként szolgáljon, ahhoz képest, hogy alig van rajta 5 perc alatti darab. A legjobb példa erre a stílushatárokon egyensúlyozó megoldásra talán pont az album legnagyobb slágere, az Instant Street, amely a zenekar életművében is kiemelkedő. Egyébként a lemez végig egységes színvonalon vezet minket dalról dalra. Ugyanakkor minden popossága ellenére nem a legkönnyebb hallgatnivaló: szóval, aki nem Radioheaden nevelkedett, annak a slágereket (Sister Dew; Instant Street; The Ideal Crash) vagy a balladákat (The Magic Hour; Magdalena) ajánlanám.
Ha csak egy számra van időd: Instant Street
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.