Dönci

A Portisheadet is volt szerencsém élőben látni, ráadásul pont ez után a lemez után. Ha valaki nem hallott még a zenekarról, nagyon nehéz lesz elmagyarázni, miért szerethetők, de megpróbálom. Egyrészt Beth Gibbons énekhangja simogató, mégis kísérteties, és a legvidámabb szöveget énekelve is megfagy az ereinkben a vér tőle. Másrészt a zene meg olyan, ami tökéletesre fejlesztett, hallatszik a kísérletiesség, de minden egyes hang és effekt végiggondolt, hogy mikor mi következzen. Stílusában trip hopnak csúfolják, maradjunk is meg ennél. (Visszaolvasva nem biztos, hogy jó reklám volt.) Ha CD-n hallgatja az ember, a Silence vége a hirtelen megszakadás után még néhány másodperc szünet. Úgy még hatásosabb. Nem mellesleg élőben is ugyanazon a lehetetlen helyen fejezték be. Ami biztos, hogy sötét szobák és melankólikus őszök kiváló kísérője lehet, de házibulikba nem ajánlanám (bár sokszor voltam olyan házibuliban, ahol az első két lemez szólt, lehet, hogy ez sok mindent megmagyaráz rólam). :) Azoknak ajánlanám főleg, akik nyitottak az elektronikára és a kísérletezős alapokra.

Ha csak egy számra van időd: Machine Gun

Lepa

Maradunk a ködös Albion zenekarainál, de sokkal elvontabb, sejtelmesebb vizekre evezünk: már a kedző Silence is olyan szám, mintha egy UFO hozta volna egy másik bolygóról, hogy megmutassa, ott milyen zenét hallgatnak (tán csak nem Portisheadet?). Ugyanebben a mederben visz tovább a lassú, szétfolyós Hunter, aminek hátborzongató a zenei alapja, egyedül a női énekhang tart minket két lábbal a földön (bár megjegyzem, az ének is elég túlvilági néhol). A The Rip pedig úgy tud fogós lenni, hogy közben tökre monoton, de hát ez is egy művészet (régen ugyanis azt hittem, minden rossz, ami monoton, de rájöttem, a monotonitás nem az unalom szinonimája). Jó kis hangulatzene ez a Third album, de épp ezért nem minden alkalomra ajánlható, főleg, hogy nem mindig csendes és lazulós, hanem néha kifejezetten nyugtalanító hangulatot áraszt, erre talán a We Carry On a legjobb példa. Egy sötét szobában szerintem pár óra után be lehet golyózni ezzől a zenétől. Konformista zenehallgatóknak kerülendő, mindenki másnak ajánlott!

Ha csak egy számra van időd: The Rip