Lepa

Visszatérünk a sorlemezekhez, azon belül pedig egy debütáló albumhoz, aminek címe igazából a zenekar „rövidítéses” nevének kibontása. A tegnapihoz képest mindenképpen szomorkásabb és kicsit elvontabb zenét hallgatunk ma, zongorás és egyéb betétekkel, de azért simán a „gitárzene” kategóriába illő módon. Aki nem ismeri a zenekart, az a korai Radioheadre gondoljon, amikor még nem szálltak el teljesen. Amúgy az angol ének alapján senki nem jönne rá, hogy ez alapjában véve egy francia zenekar (sőt, duó) – se akcentus, se franciás jegyek nem jellemzik (kivéve a Le tunnel d’or c. francia szövegű számot természetesen). Vidám napokra nem annyira ajánlom, viszont amúgy mindenképp megérdemli az ismerkedést ez az előadó is, főleg a fent említett zenekar rajongóinak részéről.

Ha csak egy számra van időd: U-Turn (Lili)

Dönci

Az AaRON első lemezének címéből rövidítette a nevét. Ha jól tudom. Egyébként franciák, akik nagyrészt angolul énekelnek, és valahol a Depeche Mode hagyományait követik. Az angol szövegeik egyébként meglehetősen jók szerintem, a franciákat pedig nem értem. :) Zeneileg főleg zongoraalapú electrobeatek vannak, nagyon jó ritmikával. Az énekhang pedig kellően fátyolos ahhoz, hogy felismerhető és megjegyezhető legyen. A lemez nem vidám, ellenben nagyon hangulatos. Azoknak javaslom, akik nem félnek az elektronikától, és szeretik a jó szövegű alternatív muzsikákat. A többieknek szóljon az Endless Song.

Ha csak egy számra van időd: Endless Song