Lepa

Végre egy zenekar, ahol nem kell szenvedni a stílusmeghatározással: ez itt alternatív rock, kérem szépen, ráadásul a legjobb fajtából – van benne kellő keménység, sötétség, és a szövegvilága is nagyon igényes és eredeti. Vidám számot nem nagyon találhatunk a lemezen, cserébe nagyon magával ragadó az album a maga konzisztensen sötét hangulatával. A kezdő páros (Ti a rosszak, mi a jók; Rohadt eső) mindenkit meg kell, hogy győzzön arról, hogy érdemes végighallgatni az egészet, bár az is tény, hogy kicsit top-heavy az album, azaz az elején vannak a legütősebb nóták. De nem fullad ki egyáltalán, a vége felé pl. a lassabb, visszafogottabb Téren is tökéletes, ráadásul egyszerre költői és slágeres. Újabb igényes magyar zenekar, amely sokkal több figyelmet érdemelne.

Ha csak egy számra van időd: Ti a rosszak, mi a jók

Dönci

Az Esti Kornélt először Orfűn hallottam, akkor már Bodor Áron énekelt. Teljesen meggyőző koncertet adtak, úgyhogy gyorsan meg is vettem mindhárom lemezüket (ami akkor volt). Ez volt a harmadik a sorban. A Ti a rosszak, mi a jók egyből egy tökös duett, amit a lemez legnagyobb slágere, a Rohadt eső követ. Ez volt az első szám, amit közösen írtak Ádámmal, így zenekartörténeti jelentőségű is. Egyébként ha valaki meghallgatja a dalokat, rájöhet arra, hogy: 1) ezek a srácok nagyon bírják a kreatív gitárhangzást; 2) ez a zenekar se a vidám dalai miatt lett híres. Legnagyobb sajnálatomra az egyik titkos kedvencemet, a Kalkuttát azonban sosem játsszák. Ellenben sok (koncert)sláger van rajta, amik gyakoriak a setlistben: Ti a rosszak...; Rohadt eső; Téren; Ne félj. Ezeket mindenképp megéri meghallgatni. A teljes lemezt azonban főleg szakításhoz/szakítás után javasolnám, mert elég sok ilyen tematikájú dal van rajta.

Ha csak egy számra van időd: Kalkutta