Lepa

Kevés olyan filmzene van, ami nemcsak felidézi a filmet, amikor halljuk, hanem konkrétan egybeforr a film stílusával. Például a Csillagok háborúja zenei kísérete (bár nagyon bevált), szerintem nem kifejezetten sci-fis: a sci-fihez a modern, elektronikusabb zenéket társítanám fejben, ahogy a westernfilmekhez a „western zenét”. Lehet, hogy belemagyarázom, de A Gyűrűk Ura zenéje az első másodperceitől kezdve fantasy hangulatot áraszt, és bár átszövik kelta/folkos (Flaming Red Hair), horroros (Weathertop) vagy éppen epikus (Khazad-Dûm) motívumok, és Enyától még egy éteri popdalt is kapunk (May It Be), alapjában végig egy mesében érezhetjük magunkat, ha behunyjuk a szemünket. Ezek a zenék elsősorban háttérben működnek (főleg, hogy manapság senkinek sincs ideje három óráig CSAK zenét hallgatni), mégis hatalmas igényességgel készültek, és (film)zenetörténeti jelentőségűek. A Megye dó-ré-mi-szó kezdetű alapmotívumát (amit fafúvósokon játszva hallhatunk legtöbbször, például a Bag End c. trackben) szerintem mindenki ismeri, én az albumról azonban legjobban a Balin’s Tomb monumentalitását szeretem – hátborzongató, amikor meglátják Moria bányáinak nagyságát, és ezt a zene is illusztrálja (aztán ugyanabban a számban jó pár másik téma is felbukkan, szóval ismerkedésnek is jó). De aki szereti a szimfonikus filmzenéket, annak az egész tripla CD alapmű (aki meg nem, egyszer az is próbálja ki tanuláshoz vagy munkához háttérbe).

Ha csak egy számra van időd: Balin's Tomb

Dönci

A filmzenékről mindig nehéz írni, mert legtöbbször nem tartozik hozzá szöveg, és általában közelebb állnak a komolyzenéhez, mint a pophoz. Korábban már volt szó A Gyűrűk Ura trilógia 3. darabjának zenéjéről, ahol ismétlődtek motívumok innen. Nekem a filmek közül az első rész a kedvencem mindkét Középfölde trilógiából, és mindegyikből az első 40 perc, amikor semmi nem történik, csak a Megyében hobbitkodnak a hobbitok. Ez már önmagában elég perverz, tudom. Viszont ahhoz, hogy működjenek ezek a jelenetek is, kellett egy olyan zenei alap hozzá, ami a képek és a vágások hangulatát egy kompakt egységgé varázsolja, ez pedig gyakorlatilag minden egyes másodpercben megtörténik. Zeneileg amúgy főleg a kelta népzenéhez jár közel. És ez egyáltalán nem probléma, hiszen a „középkorra” emlékeztető díszletekhez, az óriási erdőkhöz és a természet közelségéhez remekül illenek ezek a motívumok. A teljes 3 órányi anyagot a film, a komolyzene, a népzene rajongóinak és a meditatívabb tevékenységeket folytatóknak ajánlom.

Ha csak egy számra van időd: A Conspiracy Unmasked